Spuri Öböl Félmaraton
2019-03-22
34. Telekom Vivicittá Félmaraton
2019-04-14

A hétvégén (04.07.) Baján jártunk a IX. Kikelet Félmaratonon.

Kis létszámmal vettünk részt, de (Andris csapattársunk szavaival élve) „taroltunk” , a versenyen. (nem is vehettünk részt nagy létszámmal hisz az egész csapatunk nincs több 20 főnél )
(tavaly volt egy hasonló versenyünk Tapolcán ahonnan kis túlzással, egy szatyornyi éremmel –nem befutóéremre gondolok- jöttünk haza)

Visszatérve Bajára a félmaratoni távon a férfiaknál Hőnyi Zsolt (aki már javában a Nagyatádi Ironman –re készül – dobogós esélyekkel-) félmaraton abszolút kategóriában a 2. (1.20.16), Kerekes Bukta a 3.(1.23.11), Sipos Csaby 26.(1.33.21) helyen zárt.
Saját kategóriájukban (40 év felettiek) az 1. a 2. valamint a 11. helyet hozták el.
Szintén félmaratonon a hölgyeknél Hakszer Erika (1.45.24) megnyerte a saját kategóriáját, Dr.Csupor Krisztina 2.01.57. (aki még nagyon a felkészülés elején jár) a 9. helyen futott be.
A MecsekMan SE 3 fős férfi váltója abszolút 1. lett (1.19.27), Sipos Csaby, Sándor Zoli és Fazekas Milán összeállításban a nem éppen szorosnak mondható versenyben. (a második csapat előtt több mint 13 perc előnnyel értek célba!!!)

10 km –en az abszolút kategóriában Dr. Jakab András (néhány másodperccel lemaradva az elsőtől) lett 2. (34.46), Tóth (Én  ) Misi a 6. (40.26), Perzsa Barnabás 110.(1.01.02), Révész Beáta a 112.(1.01.10)

Mindenkinek Gratulálunk, és köszönjük, hogy a MecsekMan színeit képviselték.

Ezúton szeretnénk megköszönni a rendezvény főszervezőjének a Mogyi SE -nek is a jó szervezést. (akivel szemben Andris csapattársunk kicsit kritikusabban fogalmazott, de hát nézzük el neki, hisz Ő profi versenyzői szemmel nézte a rendezvényt).

Ne menjetek sehová, olvassátok el a beszámolókat, amiket versenyzőink írtak, ahogy Ők látták belülről nézve versenyt:

Sipos Csaby, a Győztes váltócsapat elsőnek indulója (és egyben leglelkesebb) tagja:
Szóval, először, vagyis szombaton részt vettem Enyingen a Rügypattintó félmaratonon, ami nem egészen úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Úgy a 15kili környékéig még úgy elment, Küzdöttünk kicsit Ferivel, ami nagyon jó volt, de már éreztem a combjaimat, hogy nem a legjobbak, így mondtam Ferinek, hogy menjen, és így a 2 helyre azért beértem.
Vasárnap Bajára mentünk a csapattal, ahol szinte mindenki indult különböző távokon 5-10-21 kili vagy csapatban. Na, igen, én ugye indultam egyéniben is és 3fős csapatba. Az egyénim az nem volt a legjobb, amit tudtam előre, hogy így lesz, de a 3fős csapatunk, Zoltánnal – Milánnal, az nagyon jól sikerült. 1-ők lettűnk, nagyon mentek a srácok és a többi csapattársaink. Hatalmasat mentek, Bukta, Andris, Zsolt, Mihály (Misi), Kriszti, Erika, és ne feledkezzünk meg, aki mindent elrendezett nevezésektől kezdve mindent, Farkas Gabriella  hatalmas nagy gratula mindenkinek, nagyon örülők hogy a csapattársaitok lehetek!

Fazekas Milán, a Győztes váltócsapat befutó (és egyben leggyorsabb) tagja:
Visszatérés 5 év után.
2014-ben futottam utoljára a Bajai Félmaratonon, szintén váltóban, szintén befutóként, akkor még Kaposvári színekben. Azóta egészen megváltozott a pálya, most 6km-t az erdőben futottunk, ami ezen a napsütötte vasárnap délutánon, a Duna melletti árnyékos helyeken rendkívül kellemes volt. Az órám a rajtnál megadtam magát, így nem tudtam a tempót figyelni, de így is haladtam és folyamatosan felfutottam az előttem futókra, egészen az első egyéni versenyzőkig. Majd gyakorlatilag megőrizve a csapat első helyét futhattam be a célba a MecsekMan váltójával. Nagyon jól esett a futás, nagyjából 3:17-es átlagot futhattam a távon, úgyhogy örömmel gondolok vissza a versenyre

Hőnyi Zsolt, félmaraton abszolút 2. (kategória 1.) helyezett:
Már néhány hete nem versenyeztem, tehát alapvetően vártam ezt a megmérettetést. Leszámítva, hogy nem tudtam annyit és úgy edzeni, ahogy akartam, kedden valami oknál fogva csak alig tántorogtam, nemhogy futottam volna, és előző este össze-vissza „zabáltam” mindent és jó későn feküdtem le. Nem a legjobb alapok, de ez van, most ebből kell építkezni. Délután kettőkor rajt, huszon- fokok, napsütés, jó idő. Legalább ezek a paraméterek stimmelnek. Beával, Barnussal, Andris barátunkkal érkezünk időben, sajnos Zenit kutyát nem tudtuk hozni, mert mindenki fut, nem tudtuk volna senkire hagyni. Kár!
Érkezés, találkozás csapattársakkal, baráti üdvözlések, szokásos rítusok. Öltözés… mitegyekmég’? , elég lesz-e ennyi? Idővel leesik, hogy be is kellene melegíteni. Hevenyészve ez is meg van, nem is fűzök sok reményt a dologhoz, nem olyanok a lábak… amilyennek szeretném érezni őket.
Bukta barátommal ismét megbeszéljük a taktikát. Ma nem kezdünk be, megyünk együtt aztán, meglátszik. A rajtnál több száz ember, együtt a 10 és 21 kilisek. Hova is álljunk, hát az elejére. Kicsit más a pálya, mint tavaly, de hát mindenkinek ez lesz. Visszaszámlálás… Rajt!
Az elején mindjárt néhányan ellépnek, de ők egyrészt 10-en mennek, meg egyébként is… gyorsabbak. 4 fő, majd 3, utána mi Buktával és egy másik sráccal. Jó helyen vagyunk így. Kiskör a szigeten, majd ki a hídon. Itt a Flander Marci, Veréb Dávid, Füzesi Dávid trió mögött futunk. Mindhárman igen jók, tudjuk. Nekem, gyorsnak is tűnik, így az elején főleg, mondom is a többieknek, hogy én „leszállok erről a vonatról”. Sok van még vissza. Főtér-macskakő, kanyarok, át az épületen. Ötletes! Gondoltam is behúzom magunk mögött az ajtót, amivel nyernénk egy kis időt az utánunk jövőkkel szemben. Nem teszem végül, talán nem lenne kimondottan sportszerű. Ki a gátra, Marciékkal előttünk. Utolérjük Sípos Csabit, aki igen erős tempóban kezdett és kicsit belassul. Fordító a végén 5 kilinél, még szépen együtt haladunk. Itt kezdünk a sziget fele kicsit szétszakadni hárman. Megyek egyedül, a többi meg hozza magát majd. Jó a tempó, órát nem nézek, érzésre megyek, nem akarom elfutni magam. Még csak a harmada van meg. Egyelőre kategória elsőként megyek számításaim szerint. 8 kilinél érem utol csapatfőnökünket, Tóth Misit és Veréb Dávidot, aki szintén félmaratont ment. Ki a szigetről a hídon a nagysziget felé. 10-nél fogom meg Füzesy Dávidot, és látom, hogy Marci csak száz méterrel van előttem, előtte meg egy bringás. Kell egy kis idő, hogy tudatosuljon, hogy valójában úgy tűnik második helyen futok… egy többszörös IronMan bajnok után! Nem ringatom magam ábrándokba, tudom, hogy lényegesen erősebb nálam, csak edzőfutás neki, a mezőny is más, mint tavaly. De mégis, vannak még majdnem 400-an a mögöttünk. Igaz csak féltávnál vagyunk még, de azért ígéretes „kezdet”. Előre nézek csak, követem a piros Mogyis pólót, ami mintha folyamatosan kicsit közeledne. Verseny előtt beszéltünk, kérdeztem mi a terve, mire: „15-nél meglátom, hogy érzem magam”. Jönnek a kilométer táblák 11-12. Be az erdőbe a murvás útra. Közeledem minden kilométernél. Végre 15 után be is érek Marci mögé, tök jó érzés. A rajtnál ott voltunk több százan, most itt mi vagyunk ketten, Ő a Bajnok és én, csak egyszerűen. És a felvezető bringás srác. Egy pillanatra át is futott az agyamon, hogy milyen „jó” is volna, ha most így 16-nál ritmust váltana és megindulna. Nem lenne hosszú életű a közös futás. De nem ez történik. Sőt nem is szenvedek, hogy együtt maradjunk. Azért túl jól sem vagyok, de ilyen dolog a futás. Kiérve az aszfaltra még egy kicsit előre is kerülök. Még mindig nem hitegetem magam, hogy én most akkor milyen kemény csávó vagyok, és tényleg komolyan versenyben vagyok Vele, de jó érzés őszintén. Tudom egy iramváltás és már búcsút is intünk egymásnak, ennyi lenne az egész. Tartom is magam egészen addig, amíg a híd alatt visszafordulunk a versenyközpont irányába. Na, ekkor jön a tempóváltás. Nem drasztikus, de azért az átlagember kedvét szegi, főleg így egy félmaraton végére. Próbálok minél kevésbé leszakadni és menni, de nincs annyi tartalék. Nyolc másodperc a különbség a végére. Nem bánkódom egyáltalán, sőt tudom, jól van ez nagyon is így, az eredmény teljesen a várakozáson felül alakult ma. Egyéni második, kategória első hely.
Gratulálok Marci, és köszönöm!
Buktával kétszer is együtt állhattunk a dobogón. Barnus, Bea is szépen teljesítették a távot, Andris is a félmaratont. Utána halászlé, pihi, eszmecsere a Barátokkal. Köszönjük a jó versenyt a Mogyi-nak, és köszönet a MecsekMan csapatnak, hogy színeiben részt vehettem ezen a jó kis rendezvényen!

Kerekes Bukta, félmaraton abszolút 3. (kategória 2.) helyezett:
Baján jártunk, méghozzá a változatosság kedvéért futóversenyen . Picit paráztam, mert eléggé perzselt a nap én + valahogy jobban szeretek hűsben futni. Szerencsére annyira nem volt gáz, sok volt az árnyék, jó volt a sok frissítő állomás a pályán. Szép helyeken mentünk végig, ennél szebb már csak a Családom volt, akik a célban vártak  . Szóval ismét +int minden fain volt, hopp- hey J. Sikerült félmaratonon abszolútban a 3. kategóriámban + a 2. helyet +szereznem. Nagyon jó érzés volt, kedvenc  triatlon versenyzőm  F. Marci, és jó barátom H. Zsolt mellett a dobogón állni. Olyan boldog vagyok én .

Dr. Jakab András hosszabb beszámolóját a versenyről itt olvashatjátok el:
https://www.facebook.com/andras.jakab.5203/…/403049423852526